A munkalap, konyhapult jellemzői
A munkalap minden konyhának meghatározó része, hiszen a különféle főzési, előkészítő munkálatoknak ez az un. pult ad helyet. E célra nem elég a hagyományos bútorlap, illetve laminált lap, így a gyártók speciális alapanyagot fejlesztettek ki: a munkalapot. Közülük is az úgynevezett. laminált felületű munkalapok a legelterjedtebbek.
Sajátosságuk a posztforming eljárással kialakított nagy ellenálló képességű felületük, egy illetve ritkábban két oldalon lekerekített élük, és a megszokottnál vastagabb, 28, 38 mm-es anyaguk. A hordozóanyaguk finomfelületű faforgácslap, amelyet felül és az első, profiozott élükön nagy nyomással készült díszítő - általában 0,8-0,9 mm vastag - HPL rétegelt laminátum fed. Ez a borítás teljesen vízzáró, ám a lapok hátsó hosszanti éle és az alsó felületük csak víztaszító fóliával van lefedve.
A felső bevonat minden esetben kopás-, ütés-, karc-, valamint hőálló, és a háztartási vegyszerekkel szemben is ellenálló. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az erősen savas, vagy fehérítő hatású vegyszerek nem hagynak nyomot a felületükön, mint ahogyan az erős súrolószerek, súrolószivacsok durva koptató hatásának sem képesek ellenállni. A hőhatásokat is csak max. 180 °C-ig képesek elviselni maradandó nyom nélkül. A forró vízzel teli edény még nem, a tűzhelyről közvetlenül levett forró lábas, vagy fazék már nyomot hagyhat a felületükön. A gyakori tisztítás koptató hatásának is hosszú éveken át ellenáll, ha azt kíméletesen, lágy törlőanyagokat és nem koptatóhatású háztartási tisztítószereket használunk a letakarításukhoz. Egyszóval ennek az anyagnak a bevonata ellenálló ugyan, de nem korlátlanul. Szélességük 580-600 mm, vastagságuk 28-38 mm közötti, míg a lapok hosszúsága 2,8-5,2 m. A munkalapok széles mintaválasztékban kaphatók.
Mire figyeljünk konyhapult vagy más néven munkalap beépítésénél
A munkalap beépítésekor nagyon fontos, hogy felülete ne lejtsen a fal felé. A vízmértékkel pontosan beállított lap fal felőli élét csak a felerősítése után tömítsük el. Ez mindenképpen szükséges, még akkor is, ha ún. vízvetőlécet erősítünk a hátsó élére, pontosabban a szélére. Sőt az ilyen lécek alsó, a munkalapra fekvő élét is tökéletesen tömítenünk kell.
A munkalapok között vannak olyan változatok is, amelyeknek mindkét hosszanti oldaluk kerekített élkialakítású, és laminátummal bevont felületű. Ezek általában asztal-, vagy konyhaszigetek asztallapjaiként kerülnek alkalmazásra. A géppel utólag méretre vágott oldalaikat célszerű ABS élfedéssel ellátni, ami nemcsak esztétikailag előnyösen zárja le a maganyagot, hanem a sérülésektől is biztonsággal óvja a lapok szabott élét.
Toldásukra csak abban az esetben van szükség, ha a munkapultot L-alakúra kell formálnunk. A toldás helyét ilyenkor ajánlatos felvasalható élfólia-bevonattal, vagy készen vásárolt speciális záróidommal a nedvességtől lefedni. A lap faforgács magja ugyanis érzékeny a nedvességre, és megdagadhat, ami a bevonat berepedezését is előidézheti. A bütüs csatlakozásnál fém illesztődarabokat is használhatunk, ám ezek mindkét csatlakoztatásra kialakított oldalát tömítőanyaggal kell bevonnunk, még a lekerekített élnél is.
Mososgató beépítése munkalapba
Az egybefüggő pultba az egyes berendezési tárgyakat, pl. a mosogatómedencét központosan kialakított nyílásba kell beszerelni. Az ilyen nyílások kivágása pontos munkát igényel. Ha lehet, akkor az ilyen vágásokat bízzuk a lapszabászatokra.
Ha a munkát mégis otthon végezzük, nemcsak a nyílás méretét kell pontosan bejelölnünk, hanem a kivágás műveletét is körültekintően kell elvégeznünk. A nyílások lekerekített sarkúak legyenek, 250 mm-ig 8-10 mm-es fúróval készített lyukak szükségesek, a nagyobbaknál pedig növelni kell a sarokfuratok átmérőjét. A furatokat a laminált felület felől fúrjuk ki. A kivágásokat lehetőleg kézi maróval alakítsuk, de lyukfűrész géppel is kivághatjuk. Ez esetben a saroklyukak közötti szakaszokat a lap hátoldala felől fűrészelve kössük össze, hogy elkerüljük a laminátum kitöredezését. A saroklyukak azért szükségesek, mert így elkerülhetjük a gyakori hőhatás következtében a lapok bevonatán keletkező berepedéseket.
Mosogatómedencék anyagukat, alakjukat illetően rendkívül változatosak. A munkapultba erősítésük nagyon hasonló, alulról fém behúzószegletekkel és rögzítő-csavarokkal lehet szilárdan a helyükre rögzíteni. A medence pereme alatt azonban mindenképpen szilikonos tömítéssel kell elejét venni a vízbeszivárgásnak. Ezt úgy végezzük el, hogy a medence pereme mellé ragasszunk széles ragasztószalagot, a mosogatót kissé megemelve nyomjunk alá bőségesen szilikonos tömítőmasszát, és csak ezt követően húzzuk szorosra a behúzó csavarokat. A peremen kitüremlett masszát még frissiben a ragasztószalaggal együtt távolítsuk el.
Ezen kívül minden kivágást, csőátvezetést, egyéb furatot, ahol a forgácslap szabaddá vált, tömítőanyagokkal, pl. szilikongumival gondosan szigetelnünk kell. Csaptelepeknél azonban elégséges a szerelvényhez mellékelt gumi O-gyűrű is. Csavaros felerősítéseknél pedig ajánlatos a szárméretnél 0,5 mm-rel nagyobb lyukat fúrnunk, és a belenyomott tömítőmasszába hajtsuk bele a csavart. Így elkerülhetjük a káros feszültségek kialakulását, és a szivárgó víz ellen is védjük a munkalap anyagát. Így konyhapultunk hosszú éveken át tartós marad.
